A légutak krónikus gyulladásos betegsége, amit rohamokban jelentkező nehézlégzés kísér. Fajtái szerint allergiás és nem allergiás asztmát különböztetünk meg.
Nem allergiás asztmában nincs kimutatható immunreakció.
A hörgőket beidegző ún. bolygó ideg (latinul vagus ideg) közvetíti a hörgőizomzat összehúzódását fokozó távoli idegi hatások nagyrészt.
A hörgő falában levő simaizmok összehúzódását az acetilkolin nevu ingerületátvivo anyag (neurotranszmitter) váltja ki, ezt a mechanizmust vizsgálják pl. a metakolin provokációs teszttel. Kémiai irritáló anyagok, fizikai hatások közvetlenül a nyálkahártya sejtjeire hatva váltanak ki duzzanatot és izom összehúzódást. A gyulladt nyálkahártyafal fokozott érzékenységet mutat minden ilyen hatásra.
Allergiás eredetű asztma?
Az allergiás eredetű asztmában a tünetek megjelenésében elsodleges szerepe van a hörgok idült gyulladásának. Bizonyos légutakba kerülo idegen anyagok arra érzékeny emberekben már kis mennyiségben is aktiválják az immunsejteket (ezeket az anyagokat nevezzük allergénnek ), különbözo kémiai anyagok szabadulnak fel (egyik legfontosabb a hisztamin), melyek az immunsejtek felszaporodását, a hörgonyálkahártya duzzanatát, krónikus gyulladás tüneteit okozzák.
Idonként a kislégutak erosen beszukülnek, ami köhögést, sípoló kilégzést vagy mellkasi szorító érzést, légszomjat okoz a betegnek. Egészséges emberben a hörgoket körbevevo izomszálak ernyedt állapotban vannak, és a légáramlást nem akadályozza semmi.
Asztmás roham esetén a hörgőcskék izmai összehúzódnak, az átméro szukül.
Asztmás roham alatt a hörgőfal simaizmai görcsösen összehúzódnak, a hörgok keresztmetszete beszukül, suru, tapadós nyák zárja el a levego útját.
A hörgorendszerben zajló krónikus gyulladás miatt, a hörgok túlérzékennyé válnak. Olyan ingerekre is létrejöhet a hörgoszukület, amire egészségesek tüdeje nem reagál. Gyermekkorban a tüneteket leggyakrabban allergia okozza, de kiválthatja légúti vírusfertozés, levegoszennyezés, fizikai terhelés, lelki terhelés és idojárásváltozás is.
Kialakulásának okai:
Oka ismeretlen. A beteg légútjai nagyon érzékenyek, fokozottan reagálnak. Ezek, az un. triggerek. Sokszor ezekből több is fellelhető egy betegnél.
A leggyakoribb okok:
1. Örökletes tényezők (allergiás hajlam, hörgok veleszületett túlérzékenysége) szerepére utal, hogy egyes családokban gyakrabban fordul elo a megbetegedés, és egypetéju ikerpárok esetében, ha az egyik iker allergiás, az esetek 50%-ában az ikerpárnak is van allergiás (de nem feltétlenül azonos!) tünete, kétpetéju ikreknél ez az arány 35% körüli.
2. Allergének:
- pollenek : fufélék, fák, bokrok, gyomok vagy dísznövények virágpora
- állati eredetu anyagok : szorök, tollak, szárított állateledelek, háziporatka és annak ürüléke
- foglalkozási allergének : liszt, furészpor, paprikapor, festékek, higítók, latex, stb.
- gyógyszerek : egyes lázcsillapítók, antibiotikumok, foleg Aspirin
- élelmiszerek : tej, tojás, egyes gyümölcsök, tengeri halfélék, stb. pollenek, házipor, penészgombák, állati szorök, ételek.
3.Nem allergiás kiváltó ingerek:
- gázok és gozök , dohányfüst, szmog, dezodorok, hajlakkok, tisztítószerek, lakkok, festékek, oldószerek, egyéb belélegzett kémiai anyagok
- vírusfertozések , nátha, influenza stb.
- idojárási tényezok : hideg levego, fronthatások...
- testi megeroltetés futás, kimeríto fizikai munka, eros nevetés vagy sírás
- pszichés tényezok . stressz, kimerültség, eros érzelmek, sírás vagy nevetés stb
Asztma tünetei
A betegség leggyakrabban kora gyermekkorban kezdodik, de késobbi életkorban is megjelenhet. Általában a gyermek 5 éves koráig megmutatkozik, és kezdetben kétszer gyakrabban fordul elo fiúkban. Ez az arány azonban a kamaszkorra kiegyenlítodik. A gyermekkori asztmások fele tünetmentessé válik a húszas éveik elérésekor. Gondolni kell asztmára hirtelen fellépo nehezített légzés jelentkezésekor, ha gyermekünk gyakran kínzón, szárazon köhög, arról panaszkodik, hogy nem kap levegot, hogy fáj-szúr a mellkasa, megnyúlt a kilégzése, zihál, sípolva veszi a levegot, ha gyakori megfázások fordulnak elo, ha sokszor kap tüdogyulladást. Gyakran a betegség csak hajnali köhögés képében, vagy fizikai terhelésre jelentkezik.
Az asthmában szenvedok egy része csak az év bizonyos idoszakaiban panaszos, ok szezonális asthmások. Foleg pollenérzékenyek. Mások egész évben tünetesek, váratlanul tör a rosszullét rájuk. Ilyen esetekben házipor-allergia, penészgomba allergia lehet az ok, de elofordul, hogy a kiváltó okot nem sikerül kimutatni (intrinsic asthma) A tünetek gyakorisága és intenzitása változó. A tünetmentes időszakban a beteg légzése nem különbözik egészséges társaiétól.
A főbb tünetek a gyakori köhögés, foleg éjszaka. A nehézlégzés általában hajnali órákban jelentkezik, ziháló sípoló légzés, mellkasi szorítás vagy nyomásérzés formájában. A légzés gyorsabbá és nehezebbé válik. Köhögési inger alakul ki, köhécselés. A légáramlás sebessége lassul.
Enyhe esetben a tünetek spontán szünhetnek, akár pár perc alatt is, de lehet órákig tartó roham is. Súlyosabb esetben a fulladásérzés olyan nagyfokú, hogy azonnali gyógyszeres kezelés szükséges. Allergén jelenléte mindenképpen rontja az állapotot. Meghülés, felso légúti hurut további állapotromlást eredményez, vagy a tünetek, kiváltásában szerepel.
Asztma és allergia gondokat okozhat az iskolai munkában, a tanulmányi elomenetelben: gyakori hiányzással, a koncentráló képesség csökkenésével, állandó fáradtságérzettel, kialvatlansággal, csökkent fizikai és szellemi teljesítoképességgel.
Asztma gyógyítása
Asztma kezelése: - gyógyszeres kezelések - alternatív módszerek és egyéb gyógyítási módok
Tovább az allergia ismertetéséhez
Tovább a só-terápia ismertetéséhez
Tovább a Főoldalra
Kulcsszófelhő: asztma gyógyítása, ASZTMA GYÓGYÍTÁSA, asztma
